5.Rész

.

Ezerrel görcsöltem.A tegnapi éjszakán nem,mert egyrészt rohadtul álmos voltam és egy kicsit becsíptem.Ilyenkor nem gondolok a következményekre.Viszont,most józan vagyok és teljesen éber+ilyenkor tisztán gondolkodom és a következményektől is tartok.
Végül még megigazítottam a ruhámat (kék ing,amelynek feltűrtem az újját;fekete csőfarmer és egy magasszárú tornacipő) és kiléptem az ajtón.
Időközben anyunak is írtam sms-t,hogy ma Luke-nál alszom,ő meg nyugodt szívvel elengedett,csak megkért,hogy zárjam be az ajtót.
Szóval bezártam az ajtót és a kaput is és bepattantam Luke mellé az ülésre.
-Szija.-köszöntem.
-Szija.-köszöntött két csók köszött.
Nagy sóhaj kíséretében nekidőltem az ülés támlájának és vártam,hogy elinduljunk.Luke ahelyett,hogy elindult volna,leállította a motort.
-Mi a baj?-kérdezt.
-Semmi.-próbáltam leplezni az izgulásomat.
-Figyu...Már a reggel ennyire gondterhelt voltál.Most is az vagy.Nem tudod leplezni.
-De...
-Semmi de.Mond el.Addig nem indulunk.-mondta és kivette a kulcsot a helyéről.
-Rendben...
-Hallgatlak.

-Szóval...tudod,te már 20 vagy én meg 19 leszek jövőhéten.És már mindetten "felnőttek" vagyunk...És tudod,vannak felnőttdolgok,amiket "gyerekkorban" a "gyerekek" nem csinálnak...
-Aha...
-És annak ellenére,hogy már "felnőtt" vagyok,nem szeretnék ilyen dolgot csinálni...
Luke kínosan elröhögte magát,én meg égő fejjel figyeltem a reakcióját.
-Szóval,te arra gondoltál,hogy ma este szeretném azt a bizonyos dolgot.
-Igen...-nyeltem egy nagyot.
-Mindennél jobban szeretném,hidd el...-kezdte,de én belevágtam.
-Várj!Ha szeretnéd,akkor legyen...Nem akarom,hogy miattam ne történjen meg.
-Muszáj te mindig beleszólj?-kérdezte nevetve és megcsókolt.
-Jó,bocsi.-sütöttem le a szemem.-Folytasd.
-Addig várok,ameddig akarod.Fontosabbak a te érzéseid ennél.
-Köszönöm.
-Nem.Én köszönöm,hogy vagy nekem.
-Szeretlek.-suttogtam.
-Szeretlek.-suttogta.
Magához húzva újra megcsókolt,én meg nyugodtan csókoltam vissza.
Végre elindultunk és már kifejezetten vártam,hogy Luke mellett ébredjek reggel.Mostmár teljesen nyugodt vagyok és nem félek,hogy akaratom ellenére megtenné azt a dolgot.
De egy valami mégis aggasztott.Ő akarja a dolgot,de miattam vár.Azért van egy kis lelkiismeretfurdalásom.
-Figyelj...Ha tényleg annyira akarod,legyen.Ma este.Nálatok...
-Mira!-szólt rám-Nem fontos!Ha tényleg te is szeretnéd,akkor majd megtörténik.
-De tudom,hogy te szeretnéd és egyszerűen nem akarom,hogy miattam fékezd magad!
-Nem kell fékeznem magam.Mondtam,hogy szeretném a dolgot,tényleg kívánlak.De ha te nem szeretnéd,felfogtam.Nem akarom ráderőszakolni.
-Oké...
-Azért kedves tőled,hogy így felajánlottad.-csókolt meg ismét.
Pár perc múlva már a házukban voltunk.Mikor levette a dzsekijét,majd elolvadtam.V-nyakú fekete pólójában volt,amit még a szülinapjára vettem neki.
-Kérsz valamit?-lépett be a konyhába.
-Nem,köszi.
Viszont még mindig arra gondoltam,hogy tényleg akarja a dolgot.Elmosolyodtam.
-Mi az?-kérdezte.
-Semmi.
-Oké.Álmos vagy?-kérdezte.
-Nem.
-Oké.Akkor nézzünk megy egy filmet.-adta az ötletet.
-Romantikusat!
-Mi?Dehogy!Katasztrófafilmet.
-Hát..Oké.
Luke berakta a filmet és leültünk a kanapéra.Luke érdeklődve bámulta a tévét,de én eléggé untam,hogy az emberek sorban halnak meg,ezért lefeküdtem a kanapéra és Luke ölébe helyeztem a fejem.Ő a film nézése közben simogatta a hajam,amitől megborzongtam egy kicsit.Mikor már kellőképpen meguntam a filmet,döntöttem.Ma éjjel megfog történni.Tényleg megöl a lelkiismeretfurdalás,hogy ő akarja,én meg nem.Szóval ma éjjel kiengesztelem.
Felálltam és megragadtam Luke kezét.Felhúztam a kanapéról és megcsókoltam.A falnak döntött,fél kezével a falnak támaszkodott,a másikkal meg engem tartott.Éreztem,ahogy egyre szorosabban tart és nyom a falhoz.Éreztem,ahogy egyre jobban akarja a dolgot.
Végül nem vaciláltam,kezdeményeztem.Felugrottam az ölébe,karjaimat a nyaka köré fontam,közben továbbra is ment a csókcsata.
Ismét a talpamra álltam,ezért Luke kicsit le kellett hajoljon hozzám,mivel sokkal magasabb nálam.Elkezdtem a lépcső felé hátrálni,Luke meg bevadult.
A lábamat megfogta és kényszerített rá,hogy körülfonjam a derekát,közben felvitt a lépcsőn,egyenesen be a szobájába.
Berúgta (szószerint) az ajtót és az ágyára fektetett.Fölém hajolt,én meg elkezdte kigombolni az ingem.Már csak egy feket top volt rajtam,mikor megfogtam V-nyakú pólója alját és próbáltam minél hamarbb megfosztani tőle.Mikor ez sikerült,változtattam a helyzetünkön és én kerültem fölé.Elmosolyodtam.
A derekán ültem lovaglóülésbe,és újra megcsókoltam.Szorosan magához húzott,egy centiméter se volt köztünk.
Megint helyzetváltás.Ő került fölém.Eddig mosolyogva csókoltam,mikor felötlött bennem,hogy ezt egyáltalán nem akarom.Luke azonnal kapcsolt.
-Sajnálom.Nem akartam bevadulni...-vette vissza azonnal a pólóját.
-Mi?Dehogy.Gyerünk!Akarom!Érted?Akarom!
-Nem,nem akarod.-rázta meg a fejét.-Csak azért akarod,mert én akarom...
-Nem!-tagadtam le.
-Rosszul hazudsz.-mosolygott rám és fölém hajolva nyomott egy puszit az arcomra.
-Luke várj!-szóltam,mert ki akart menni a szobából.
-Figyelj!Elmondtam,hogy csak amiért akarom,neked nem kell megtenned.
-Nem akarom,hogy fékezd magad!-álltam fel mellé,és megcsókoltam.
-Nem fékezem.Azért aranyos vagy.-mosolyodott el.Felvette a szőnyegéről az ingem és segített felvenni.
-Luke,sajnálom.
-Mit?
-Hogy nem akarom a dolgot.
Luke erre elröhögte magát.
-Nincs semmi baj.-nevetett továbbra is.-Csak kérlek,többet ne kérj bocsánatot az érzéseid miatt.-nyomott egy puszit a számra,még mindig nevetve.
Hát megint égett a fejem.
-Vacsoráztál?
-Nem.
-Oké.Akkor rendelek pizzát.
-Ne.-mondtam és a tükör felé fordultam,majd felhúztam az ingemet egy kicsit,hogy jól látszodjon a hasam-Nem kell tovább híznom.
-Nem vagy meghízva!-tiltakozott-Először is,ez is jól van-ért hozzá a hasamhoz-ez is-csúszott le a keze a combomra-és ez is.-markolt bele a fenekembe nevetve.
Erre én is elnevettem magam.
-Szóval milyen pizzát kérsz?
-Extra sajtosat,gomba nélkül.
-Oké.Mindjárt rendelem.
Közben lementünk a lépcsőn és amíg Luke a pizzát rendelte,kerestem valami elfogadható filmet a tévében.