2014. június 29., vasárnap

Bevezetés

És végre ma lezárult a suli és befejeztem a tizenegyediket is.
Luke már a suli előtt várt rám.Ma is ultramenőn nézett ki : sötét,szinte fekete hajtincsei homlokára hulltak,barna szeme egyre élénkebb és gyönyörűbb,sima fekete férfi csőfarmerbe és egy kockás ingbe ácsorgott.Egyáltalán nem öl meg,amikor ránézek.Egyáltalán...
-Szia.-köszöntem.
-Szia.-köszöntött 2 csók között.
-Most merre?-kérdeztem és megfogtam a kezét.
-Ma lesz egy buli a haveroknál.-mondta.
-Ó!Akkor jó szórakozást.-sétáltam Luke mellett.Nem mondta,hogy hivatalos vagyok a buliba,szóval...
-Mira...-állított meg a járda kellős közepén,és levette a napszemüvegét,hogy a szemembe tudjon nézni.-Mond,te soha nem hagyod,hogy a másik befejezze a mondanivalóját?-húzta mosolyra a száját.
Erre én is elmosolyodtam,és nyomtam egy puszit az arcára,mire ő megölelt.
Tovább folytattuk utunkat,majd a házunk előtt megálltunk.Még beszélgettünk úgy általába mindenről,majd mikor kifogytunk a témából,magához húzott és megcsókolt.
-Este 8-ra jövök érted.-motyogta bele a csókunkba.
Tudni illik,hogy Luke most végzett a gimivel és már megvan a jogsija is.Nagyon helyes főleg,amikor bunkózik.Ezt lehet egyesek furcsának tartsák,de én übercukinak találom,amikor engem szívatgat,majd a végén egy csókkal "bocsánatot is kér".

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése